Gyilkosság, öngyilkosság vagy baleset? - József Attila hirtelen halála

A tegnapi nap folyamán, korunk egyik legnagyobb költője, a skizofréniával küszködő József Attila rejtélyes körülmények között meghalt. Holttestét Balatonszárszón a sínek között találta meg a helyi lakosság. A rendőrség értetlenül áll a tragédia előtt, mert nem tudni, hogy öngyilkosság, baleset, vagy gyilkosság történt-e.

 Megkerestük az érintetteket mint a költő pszichiáterét, Gyömrői Editet, aktuális szeretőjét, Kozmutza Flórát, és Illyés Gyulát, Flóra vőlegényét. De ők sajnos nem voltak hajlandóak nyilatkozni.

Az üggyel kapcsolatos kérdésekre a rendőrségi szóvivő szűkszavúan válaszolt: „Gyilkosság esetén a szerelemféltést tartjuk a legvalószínűbb oknak, ezért Illyés Gyulát és Gyömrői Edit férjét gyanúsítjuk elsősorban.”

Megkérdeztük testvérét, József Etelkát, aki szerint öccse már majdnem felépült, még a pszichiátriai zárt osztályról is kiengedték, esélyes volt az országos Baumgarten-díj megnyerésére, és K. Flóra kezét is tervezte megkérni.

„Kizárt, hogy meg akart halni”- mondta Etelka.

Azonban sokakban felmerült az öngyilkosság lehetősége is, amit több bizonyíték is alátámaszt: 17 évesen a költő már tett egy sikertelen öngyilkossági kísérletet. Ezenkívül súlyos skizofréniában szenvedett. Horger Antalt, egykori egyetemi tanárát, nem lepte meg az öngyilkosság. Úgy véli, Attila mindig is labilis személyiség volt, aki nem tudott megfelelni a társadalmi normáknak, ezért az egyetemről is eltanácsolta.

 

Korábbi kutatások kimutatják, hogy az öngyilkosság a költők között jóval gyakoribb, mint más művészeknél, mivel ők hajlamosabbak a depresszióra.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Gyászban az egész ország! - Petőfi Sándor megdöbbentő eltűnése

Mint kiderült, a sokat ünnepelt költő és forradalmár, Petőfi Sándor (26) eltűnt a segesvári csatában. Szemtanúk szerint leszúrták, de a holttestet jelenleg is keresik.

Prielle Kornélia (23), debreceni színésznő - akivel többször is hírbe hozták a költőt - így nyilatkozott: „…Minket Sanyival mindig is szoros kötelék kötött össze.”
A színésznőt már csak egyetlen dolog vigasztalja: ,,Érzem, hogy a túlvilágról is segít nekem.”

Az özvegyen maradt Szendrey Júlia (21) személyes okokra hivatkozva nem nyilatkozott lapunknak. Szemtanúk szerint állítólag Júliát többször is látni lehetett egy bizonyos női ügyekkel foglalkozó orvos rendelője előtt. Vajon Zolikának testvére lesz?

Reichenberger Bernhard, osztrák katonaorvos tegnap így nyilatkozott:

,,Levágtam a holtan heverő költő fejét, és speciális eljárásoknak köszönhetően nem fog bomlásnak indulni. A balázsfalvi Görögkatolikus Gimnázium lesz dicső tulajdonosa nemzeti poétánk koponyájának.”

Jelenleg is antropológusok vizsgálják a vitatott egészségű katonaorvos szuvenírjét.

  

A holttest felkutatását megnehezíti, hogy egy bizonyos Petőfy Ignác is részt vett a csatában. Mindenesetre nagyobb találgatásra ad okot, hogy Petőfit több helyen, köztük Szibériában is látták felbukkanni. Új családot alapított, vagy hadifogságban sínylődik?

Többek szerint egy román paraszt kertjében élve temették el.

Az, hogy a költő megfutamodott-e, vagy csak szelleme kísért köztünk, máig rejtély marad.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Politikai merénylet vagy véletlen baleset? - Zrínyi Miklós halála

Ma hajnalban kapta szerkesztőségünk a hírt, hogy az egy hete a nyilvánosság elől eltűnt Zrínyi Miklós valójában meghalt. Teste tele zúzódásokkal, vágásokkal és sebekkel került elő. Előfordulhat, hogy gyilkosság áldozata lett? Az ismeretlen informátor azt is elárulta, hogy a kursaneci erdőben találták meg a holttestet.

Vérfürdő volt?
A tetem hátborzongatóan nézett ki. Több szemtanú is hasonlóan nyilatkozott:

" Borzalmas látvány volt Zrínyi szétmarcangolt arca!"

 " Mintha láncfűrész szabdalta volna szét a fejét!"

Politikai merénylet?

Az a hír is felröppent, hogy Zrínyi politikai merénylet áldozatává vált. Köztudott ugyanis, hogy a szigetvári hős unokája a HES (Habsburg Ellenes Szekta) vezéralakja volt. Felkerestük a bécsi titkosszolgálatot, de még válaszolni sem voltak hajlandóak e-mailünkre.

Bécs hallgat!

Az ország gyászba borul

A pletykák ellenére a nyomozók megerősítették azt a tényt, hogy csak szimpla vadászbalesetről van szó, vadkan ölte meg Zrínyit.

A hőst az egész ország gyászolja!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

József Attila élete

József Attila (1905–1937) költészete példa és mérték lett, s ez a hatás máig élő. Ady a 19. századi világkép megrendülését élte át a 20. század küszöbén, József Attila a 20. századi világképét, amelyben a társadalom és az egyén sorsa még kiélezettebben vetődik fel. Nemcsak saját korának, hanem az utána következő korszakoknak, az egész 20. századnak az alapkérdéseit tudta költészetének fő mozgatójává tenni, méghozzá a poétikai eljárásmódok szintézisének megteremtésével.

1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban, József Áron (1871–1937) és Pőcze Borbála (1875–1919) gyermekeként. 1908 nyarán az apa elhagyta a családot, és többé nem is tért vissza. Romániába ment, egy év múlva levélben jelentkezett, s az Amerikába való kivándorlást emlegette. József Attila így tudta, az apa azonban valójában sohasem utazott el. Az apa eltűnése gyökeresen megváltoztatta a család életkörülményeit. Hiába dolgozott látástól vakulásig a Mama, többnyire takarító- és mosónőként, a háromgyerekes csonka családot nem tudta eltartani. 1910 elején a Mama rákényszerült arra, hogy a két kisebb gyereket menhelyre adja. Eta és Attila így kerültek Öcsödre. Attila itt végezte el az elemi iskola első osztályát, majd a Mama hazavitte két gyermekét.

Ismét nyomorgó ferencvárosi évek következtek. Attila elvégezte az elemi iskolát, majd a polgáriba járt, gyakori költözködéseiknek megfelelően különböző iskolákba. A Mama közben megbetegedett, munkaképtelenné vált, és 1919 végén meghalt rákban. Ezeket az éveket a család Jolán korai első, majd második házasságának révén képes átvészelni.

 

Az elárvult gyerekek gyámjuk lakásában éltek 1920 elejétől. A gazdag zsidó polgárcsaládból származó Makai Ödön (1889–1937) Jolánt a maga köreibe emelte, de a gyerekekkel eleinte nem vállalta az igazi rokonságot, távolságtartó volt. Végül a gyám mégis elhatározta a tehetséges fiú taníttatását. 1920 nyarán magánvizsgát tett le Attila a polgári iskola IV. osztályából, majd a makói gimnázium diákja lett.1920–1923 között három évet töltött Makón. Tanárai hamar fölfigyeltek tehetségére, a helyi értelmiség is pártfogásába vette a költőjelöltet.

 

1922 szeptemberében jelentek meg először nyomtatásban versei. Ez év elején ismerkedett meg Juhász Gyulával, aki támogatta őt. 1922 decemberében megjelenhetett első verseskötete, a Szépség koldusa. 1923 elején otthagyta a gimnáziumot, de tanárainak kérésére befejezte tanulmányait magántanulóként. 1923 decemberében Budapesten le is érettségizett.

1924 őszén a szegedi egyetem bölcsészkarának hallgatója lett magyar–francia–filozófia szakon.

 

1925 januárjában megjelent Nem én kiáltok című kötete, majd hamarosan a hírhedtté vált Tiszta szívvel vers is, amely miatt Horger Antal nyelvészprofesszor eltanácsolta a tanári pályáról. A következő tanévet Bécsben tölthette, és közben megismerkedett a magyar emigrációval: Kassák körével, Hatvany Lajossal, Lukács Györggyel. 1926 őszén Párizsba ment, a Sorbonne hallgatója lett. 1928 elején ismerkedett meg Vágó Mártával. Egymásba szerettek, a házasságot tervezték. A polgári radikális szemléletű Vágó család rokonszenvezett az elismerten tehetséges fiatalemberrel, de Mártát egyéves londoni tanulmányútra küldték. Ezt a próbát a fiatalok nem állták ki. Az apa, Vágó József ajánlására József Attila magyar–francia levelezői állást kapott, ám a Márta-ügy miatt idegösszeomlással szanatóriumba került, és lemondott rövid ideig viselt állásáról. Ugyanebben az évben, 1929-ben jelent meg harmadik kötete, a Nincsen apám, se anyám címmel.

A következő évben kapcsolatba került az illegális kommunista párttal. Bár a költő lelkesen végzett pártmunkát, szemináriumokat vezetett, agitatív verseket is írt, több felől is gyanakvó bizalmatlanság vette körül. A költő nehezen viselte el a pártfegyelmet, a párt pedig nem tudott mit kezdeni a költő különleges egyéniségével.

1930-tól Szántó Judit az élettársa. Hat évig éltek együtt. Kapcsolatuk nem volt konfliktusmentes, de kölcsönösen becsülték egymást. Judit nagyon sokat tett azért, hogy elviselhető életet éljenek.. Egyetlen vers szól az asszonyhoz, az is a szakítás után keletkezett.

A további verseskönyvek: Döntsd a tőkét, ne siránkozz (1931), Külvárosi éj (1932), Medvetánc (gyűjteményes kötet, 1934), Nagyon fáj (1936. E kötetek néhány méltató kritika ellenére sem kaptak igazi elismerést sem polgári, sem szocialista körökben, sem a népi írók táborában. A Baumgarten Alapítványtól a Medvetánc után csak kis díjat, jutalmat kapott. Ennek oka elsősorban nem Babits sértettségében keresendő. Bár a fiatal költő korábban éles hangú kritikát írt a mester ellen, ezt később megbánta. Babits nem ismerte fel idejekorán József Attila jelentőségét. (1937 végén már biztosnak mondták a nagydíjat, de ezt a költő már csak posztumusz kaphatta meg.)

Egyetlen számára méretezett polgári foglalkozása 1935 decemberétől a Szép Szó folyóirat szerkesztése Ignotus Pállal. A folyóiratot Cserépfalvi Imre adta ki. A költő lelkes szerkesztő, de szervezete tovább roncsolódott, a borderline betegség felemésztette lelkét és szervezetét. Egy év múlva szanatóriumba került, élete utolsó évében már szinte folytonosan beteg, szerkesztői munkáját is csak néha képes elvégezni. A folyóirat vezéregyéniségének tartotta József Attilát, rendszeresen és kiemelt helyen hozta műveit. Tragikus halála után a folyóirat emlékszámot adott ki.

A pszichoanalízis ezekben az években divatjelenség is volt. József Attila ideges eredetű gyomorpanaszainak kezelése céljából kezdett 1931 táján analízisbe járni. Orvosa – s a későbbiek is fölismerték, hogy a költő skizoid alkat, s ezért számára ez a fajta kezelés káros, de formálisan folytatták a találkozásokat. A tény közlése ugyanis még súlyosabb következményekkel járhatott volna. 1935–36-ban Gyömrői Edit kezelte a költőt, aki anyahiányát, szeretethiányát átvitte kezelőjére, s szerelemre lobbant iránta. A Nagyon fáj szerelmes verseinek ez a kapcsolat az ihletője. Az érzés patologikussá vált, a költő késsel támadt Edit vőlegényére, alig tudták leszerelni. Paradox módon a költő utolsó szerelme is pszichológusnő: Kozmutza Flóra. Baráti társaságban ismerkedtek meg, kölcsönös rokonszenv ébredt bennük. Azonban előbb Flóra, majd a költő betegszik meg súlyosan, s ez végleg távlattalanná teszi a kapcsolatot, bár a maguk módján mindketten mindvégig reménykednek valaminő szép fordulatban.

Flóra betegségének idején, 1937 nyarán a költő olyan súlyos állapotba került, hogy szanatóriumba kellett szállítani. Skizofréniával kezelték, a korabeli tudomány állapota szerint a legkorszerűbb módszerekkel. A pszichiátria azóta sokat fejlődött. Mai tudásunk szerint nem hasadásos, hanem – az akkor még ismeretlen – borderline (határeseti) személyiségzavar volt az ő betegsége, mely ma már meglehetős biztonsággal kezelhető.

A szanatóriumi kezelést befejezettnek – lényegében „eredményesnek” ítélve – a barátok a nővérekhez küldték a költőt Balatonszárszóra. Az elvált Jolán és a megözvegyült, háromgyerekes Eta (aki az elhunyt Makai Ödön második felesége volt) egy itteni rozoga panzióban próbálták átvészelni a telet. November végén meglátogatta őket Flóra, majd december 2-án néhány barát. Jó híreket közöltek, a költő szeretett volna velük menni, de nem fért be a gépkocsiba. December 3-án rövid búcsúleveleket írt. Nyugodtnak látszott, testvérei reménykedtek. Este hirtelen sétálni ment, a gyerekek fürdetése miatt csak néhány perccel később indulhatott volna utána Etus. De már a halálhírt közlő ember jött. Máig vitatják, hogy véletlen baleset vagy szándékosság történt-e. Az utolsó versek, a levelek, az életút az utóbbi mellett érvel. Mindazonáltal az éppen akkor és így lehetett a véletlen műve is, a hirtelen elhatározásé.

 Halála után munkásköltővé nyilvánították. Ez volt egyik oka sokszori újratemetésének, például a Munkásmozgalmi Pantheonba. Végül 1994-ben került teste végső nyughelyére, a családi sírkertbe.

Születése napjának időpontja a költészet napja Magyarországon.

 

Petőfi Sándor élete

1823. január 1-én született Kiskőrösön, majd egy év múlva családjával Kiskunfélegyházára költöztek, később ezt a várost tartotta szülővárosának. Apja Petrovics István mészáros mester, anyja Hrúz Mária volt.

A család jó anyagi körülmények között élt, ami lehetővé tette Petőfi gondos taníttatását. Petőfi az ország számos városában járt iskolába, Kecskeméten, Szabadszálláson, Pesten, Aszódon, Selmecbányán, Pápán. Iskolaévei közben műveltsége kitágult. Megtanult franciául, angolul és németül.  Példátlan szorgalommal és önművelés révén igyekezett kiteljesíteni költői tehetségét. Gyenge tanulmányi eredményei nem igazolták az erőfeszítések szükségességét, apja levette róla a kezét.

Az ekkor kezdődő években (1838-tól 1842–43 tájáig) Petőfi gyalog keresztül-kasul vándorolt az országban, nyomorogva. 1839-ben beállt katonának, de gyenge testalkatával nem bírta a fizikai megterhelést. Majd többször is vándorszínésznek szegődött közben tanulmányait is folytatta Pápán, ahol megismerkedett Jókai Mórral. 1842-ben nagy dicsőség érte: az Athenaeum című folyóiratban megjelent A borozó című verse. Pénztelensége miatt újból megszakította tanulmányait és felkereste Vörösmarty Mihályt és Bajza Józsefet verseivel. Aztán egy ideig Pozsonyban Országgyűlési Tudósítások másolatából tartotta el magát. Fordításokkal is próbálkozott. 1844 telén Debrecenben éhezett, fázott rettenetesen élt. Összeírta verseit és Pestre ment Vörösmarty pártfogását kérte.  Vörösmarty felismerte a költő tehetségét és kezdeményezte verseinek kiadását. Szerkesztői álláshoz juttatta a Pesti Divatlapnál Vahot Imre mellett. Az első sikerek: 1844-ben írta Petőfi A helység kalapácsa című eposzparódiát, ez év őszén jelent meg első verseskötete, és ekkor látott hozzá a János vitézhez is. Egészen más stílusjegyeket és témát mutat a fiatalon meghalt Csapó Etelkének emléket állító Cipruslombok Etelke sírjáról című versfüzére. 1845-ben tett felvidéki körutazását örökíti meg az Úti jegyzetek című útirajza és a Szerelem gyöngyei című versgyűjteménye. A verseket Mednyánszky Berta ihlette, akinek Petőfi megkérte a kezét, de szülei nem adták hozzá. 1846 őszén ismerkedett meg Szendrey Júliával. Rá pontosan egy évre házasodtak össze. Nászútjukat gróf Teleki Sándor koltói kastélyában töltötték. 1845–46 telén pesszimista kedélyállapotban írja a Felhők ciklus epigrammáit, rövid töredékeit, drámáját (Tigris és hiéna) és regényét (A hóhér kötele). 1846 Tízek társasága megszervezésében vesz részt. 1847-ben Arannyal és Vörösmartyval elhatározzák, hogy lefordítják Shakespeare műveit. 1847-ben kiadják a Coriolanust, majd 1870-ben a Nemzeti Színház bemutatja. Belefog a Rómeó és Júliába. Az 1848-as év költői termése nyugodt hangvételű versekkel kezdődik, de az Európát lángba borító forradalmi hullám márciusban Pestet és Petőfit is elérte – tudta, hogy az ifjúság élére neki kell állnia. Megírja a Nemzeti dalt.
Nemzetőrség vezetője volt, honvéd Bem József mellett szolgált. Részt vett a segesvári csatában ahol 1849-ben örökre eltűnt.

Zrínyi Miklós élete

Zrínyi Miklós 1620. május 3-án születtet Csáktornyán. Édesapja Zrínyi György, édesanyja Széchy Magdolna volt. A szigetvári hős dédunokája. Apja 6 éves korában meghalt, anyja újra férjhez ment. Péter öccsének és neki Pázmány Péter lett a nevelője. Pázmány hatására kedvelte meg Miklós a magyar nyelvet és irodalmat. Bécsben és Nagyszombaton tanult, előtte meg a grazi jezsuita kollégiumban.

A Zrínyi birtok védelmében állandó harcokat folytatott a törökkel. Kiverte őket Muraközből és védte Magyarországot.

1646. február 11-én feleségül vette Draskovich Máriát, akitől egy lánygyermeke született. Felesége halála után, Löbl Máriát vette el, aki három gyereket szült neki.

A törökök elleni győzelmei miatt Horvátország bánjává és főkapitányává nevezte ki az uralkodó. Mikor a Habsburgokat a török ellenes harcokat hanyagolták, Zrínyit is letiltották a harcokról. Azonban Zrínyi fő célja továbbra is a török kiűzése maradt. A török megindult Bécs ellen és I. Lipót felkérte Zrínyit a csapatok vezetésére. Húszezer fős seregével 240 km-re hatolt be az ellenséges területre, felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki-hidat. Áprilisban Kanizsa ostromához kezdett, de a bécsi Haditanács a nagyvezír közeledtének hírére visszarendelte.

A Habsburg uralkodó megkötötte a törökkel a szégyenteljes vasvári békét, amiben az állt, hogy török kézen maradnak a visszafoglalt területek. Ez általános felháborodást váltott ki és megkezdődött a szervezkedés az uralkodó ellen. A szervezkedés központjában a Zrínyi család állt. A szervezkedés lebukott és Zrínyit Bécsbe rendelték.

Zrínyi Miklós 1664. november 18-án halt meg a Csáktornya melletti kursaneci erdőben. Állítólag egy sebesült vadkan végzett vele, de a halála a mai napig vitatott. Egyes azt gondolják, hogy egy politika összeesküvés áldozatává vált Zrínyi, ugyanis a Habsburg udvar felbérelte Póka Istvánt (vadász), aki lelőtte a horvát bánt.

Zrínyi Miklós nemcsak híres hadvezérként volt ismert, hanem költőként is. Kora ifjúkorától fogva írt verseket. Fő művén, a 15 énekből álló Szigeti veszedelem című hősi eposzon 1645-től dolgozott. Alapeszméje e költeménynek: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának felgerjesztése, az ország felszabadítása és a török anyagi hatalmának megtörése. Prózai és hadtudományi munkáira főleg Pázmány Péter stílusa volt hatással. A Tábori kis tracta (1646-51) lényegében egy korabeli katonai szabályzat egyetlen elkészült fejezete, a Vitéz hadnagy (1650-53) amelyben az ideális hadvezér alakját kívánta megrajzolni, és a hazai hadviselést korszerűbbé tenni. Más prózai munkáiban a múlt értékelésén túl a nemzeti királyság eszményét állította kortársai elé. E gondolatával foglalkozik elemző kritikai művében a Mátyás király életéről való elmélkedésekben. Legismertebb műve a Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661), melyben Machiavelli hadi tanait nagy önállósággal alkalmazta a hazai viszonyokra. E művében is a legerősebb nemzeti lelkesedés lobogja körül az állandó magyar hadsereg felállításának, a haza felszabadításának és a régi magyar nagyság helyreállításának gondolatát.