Zrínyi Miklós élete

Zrínyi Miklós 1620. május 3-án születtet Csáktornyán. Édesapja Zrínyi György, édesanyja Széchy Magdolna volt. A szigetvári hős dédunokája. Apja 6 éves korában meghalt, anyja újra férjhez ment. Péter öccsének és neki Pázmány Péter lett a nevelője. Pázmány hatására kedvelte meg Miklós a magyar nyelvet és irodalmat. Bécsben és Nagyszombaton tanult, előtte meg a grazi jezsuita kollégiumban.

A Zrínyi birtok védelmében állandó harcokat folytatott a törökkel. Kiverte őket Muraközből és védte Magyarországot.

1646. február 11-én feleségül vette Draskovich Máriát, akitől egy lánygyermeke született. Felesége halála után, Löbl Máriát vette el, aki három gyereket szült neki.

A törökök elleni győzelmei miatt Horvátország bánjává és főkapitányává nevezte ki az uralkodó. Mikor a Habsburgokat a török ellenes harcokat hanyagolták, Zrínyit is letiltották a harcokról. Azonban Zrínyi fő célja továbbra is a török kiűzése maradt. A török megindult Bécs ellen és I. Lipót felkérte Zrínyit a csapatok vezetésére. Húszezer fős seregével 240 km-re hatolt be az ellenséges területre, felégette a török utánpótlást szolgáló eszéki-hidat. Áprilisban Kanizsa ostromához kezdett, de a bécsi Haditanács a nagyvezír közeledtének hírére visszarendelte.

A Habsburg uralkodó megkötötte a törökkel a szégyenteljes vasvári békét, amiben az állt, hogy török kézen maradnak a visszafoglalt területek. Ez általános felháborodást váltott ki és megkezdődött a szervezkedés az uralkodó ellen. A szervezkedés központjában a Zrínyi család állt. A szervezkedés lebukott és Zrínyit Bécsbe rendelték.

Zrínyi Miklós 1664. november 18-án halt meg a Csáktornya melletti kursaneci erdőben. Állítólag egy sebesült vadkan végzett vele, de a halála a mai napig vitatott. Egyes azt gondolják, hogy egy politika összeesküvés áldozatává vált Zrínyi, ugyanis a Habsburg udvar felbérelte Póka Istvánt (vadász), aki lelőtte a horvát bánt.

Zrínyi Miklós nemcsak híres hadvezérként volt ismert, hanem költőként is. Kora ifjúkorától fogva írt verseket. Fő művén, a 15 énekből álló Szigeti veszedelem című hősi eposzon 1645-től dolgozott. Alapeszméje e költeménynek: a magyarok erkölcsi erejének, összetartásának felgerjesztése, az ország felszabadítása és a török anyagi hatalmának megtörése. Prózai és hadtudományi munkáira főleg Pázmány Péter stílusa volt hatással. A Tábori kis tracta (1646-51) lényegében egy korabeli katonai szabályzat egyetlen elkészült fejezete, a Vitéz hadnagy (1650-53) amelyben az ideális hadvezér alakját kívánta megrajzolni, és a hazai hadviselést korszerűbbé tenni. Más prózai munkáiban a múlt értékelésén túl a nemzeti királyság eszményét állította kortársai elé. E gondolatával foglalkozik elemző kritikai művében a Mátyás király életéről való elmélkedésekben. Legismertebb műve a Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661), melyben Machiavelli hadi tanait nagy önállósággal alkalmazta a hazai viszonyokra. E művében is a legerősebb nemzeti lelkesedés lobogja körül az állandó magyar hadsereg felállításának, a haza felszabadításának és a régi magyar nagyság helyreállításának gondolatát.